Csak ideiglenesen tértem ám vissza a dolgozómból a konyhába... legalábbis remélem.
Na ez a könnyed kis nyáresti vacsora (télen) persze nem zaklatja fel túlságosan az ember napirendjét. Persze nyársnak is enyhe túlzás nevezni. Hát valami címet csak kellett adni a posztnak.
Még a nyáron csináltam csilis-fokhagymás olívaolajat, azóta se vettük elő, nem tudom miért. Most ezen sütöttem meg ezeket a hagyma-édeskömény "nyársakat", és milyen jól tettem! Nem nagyon befolyásolta a zöldségek eredeti ízét, de valamit hozzáadott, amit most nem tudok szavakkal leírni...
Íme a rendkívül bonyolult recept:
Az édesköményt és a lilahagymát vágjuk egy centi széles szeletekre, majd húzzuk fel a bambusznyársakra. Öntöttvas serpenyőben egy kis olívaolaj hozzáadásával pirítsuk meg mindkét oldalán a nyársakat, majd megismételve fedő alatt még egy-két percig, míg a zöldségek kissé puhábbak, ám még ropogósak lesznek. Még forrón szórjuk meg parmezánnal. Salátaágyon tálaljuk. Lehet bármi, ami szívünknek kedves, most ruccola és paradicsom volt itthon. Olívaolaj, balzsamecet, és még parmezán, hadd szóljon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése