2010. augusztus 30., hétfő

Szilva, szilva, szilva...


Szilva a hímzésen, szilva a tányéron, és szilva a sütiben...
Amilyen ritkán szánom rá magam a sütésre, manapság olyan sűrűn érzek erre késztetést. Úgy látszik, öregszem. Mindenesetre csakis baromi egyszerű, hülyebiztos sütireceptek jöhetnek szóba.
Ezt a szilvás sütit Kinga remekműve ihlette, ami bár másképpen készült, de az eredmény (mármint az enyém) az övéhez hasonlóan finom lett.
Én így csináltam:
30 dkg cukrot, ugyanennyi lisztet, 3 tojást, egy deci étolajat, egy csomag vaníliáscukrot, egy pohár tejfölt, fél csomag sütőport jól összekutyultam, és egy kivajazott, zsemlemorzsával megszórt tepsibe kentem a masszát. belenyomogattam egy kiló megtisztított, felezett szilvát (nem túl érett szilvát, különben szottyos lesz), az egészet bőven megszórtam fahéjas cukorral, és lassan megsütöttem.

2010. augusztus 26., csütörtök

Máktorta


A minap Dóráék voltak vendégségben, és ilyen tortával leptek meg minket. A gyerekek egy másodperc alatt fölporszívózták, amin nincs mit csodálkozni, mert iszonyú finom.
Úgyhogy másnap gondoltam egyet, és megcsináltam én is. Nagyon szimpatikus, hogy amellett hogy finom, rém egyszerű elkészíteni, még nekem is sikerült.
Hat tojást kettéválasztunk, a fehérjét kemény habbá verjük. A sárgáját összekeverjük 20 dkg vajjal, 15 dkg cukorral, 2 comag vaníliáscukorral, egy kávéskanálnyi sütőporral, majd belekeverjük a lényeget, 15 dkg őrölt mákot és 70 gr darált diót, egy csipet fahéjat. Óvatosan hozzákeverjük a felvert habot, homogén masszává elegyítjük az egészet, kivajazott tortaformába öntjük és 150 fokon kb egy óráig sütjük.
Nem megmondtam?
Van aki lekvárral és tejszínhabbal szereti, szerintünk így magában is remek.

2010. augusztus 1., vasárnap

Sajtos húsgolyók


Nem nagy kunszt, és a hagyományos fasírttól nem nagyon tér el, de azért finom és látványos fogás.
Egy kiló darált hús, egy nagy megpárolt hagyma, egy másik felaprítva, de nyersen, négy gerezd zúzott fokhagyma, só, bors, őrölt koriander, petrezselyemzöld, két tojáz, némi zsemlemorzsa - és ez esetben még egy csészényi ajvár paprikasaláta, - kever-kutyul, stb. A gombócok közepibe kétcentis sajt-darabkákat rejtünk, prézliben meghempergetjük, és forró olajban kisütjük. Hidegen is jó, de az igazi természetesen forrón, amikor a sajt még folyós, ha beleharapunk.

Töltött szőlőlevelek

Érdekes, még sosem szántam rá magam töltött káposzta készítésére. Valahogy mindig azt gondoltam, hogy nekem az túl macerás, majd én inkább megeszem, amit a Mami, vagy Gyula, vagy a szomszéd Dórika elém tesz... :) Mindhárman töltöttkáposzta-bajnokok. Egyszer egy karácsonyra mind a hárman ezzel örvendeztettek meg bennünket, nehéz lett volna választani.
Na de nagyon elkalandoztam már megint, térjünk vissza a valóságba.
Mert bizony, valami megmagyarázhatatlan oknál fogva a töltött káposzta görög öcsikéjének meggyurmázásához most mégis kedvet kaptam.
Persze ebből is létezik milliónyi verzió, húsos és vega egyaránt, és az enyém nyilván meg sem közeliti az autentikót, egy görög mammával tutira nem kelnék birokra, de jó lett.

A nagykönyv aszongya, hogy keverjünk össze fél kiló nyers darált húst, fél csésze rizst, egy tojást, egy marék mentalevelet, fél marék beáztatott mazsolát, sót-borsot, egy nagy, apróra vágott hagymát, petrezselyemzöldet és 4 evőkanál citromlevet, valamint egy iciripiciri csipet fahéjat, és ezzel a keverékkel töltsük meg az előzőleg pár másodperc alatt megpuhított szőlőleveleket. Aszongya továbbá, hogy egy lábosban olvasszunk fel 4 evőkanálnyi vajat, ebbe rakosgassuk szépen a kis batyukat, öntsük fel húslevessel és kb két órán keresztül lassan főzzük meg.

Naná, hogy én nem így csináltam :).
Az összetevők stimmeltek, csak én mindent előfőztem. Pusztán azért, mert más ételek is készültek, amihez kellett főtt rizs és párolt húsragu is. Ha így főve készítjük, akkor a szőlőbatyukat már csak pár percig kell utólag még főzni, addig, míg a levelek egészen átfőnek és átveszik a leves zamatát. Friss mentás joghurt dukál hozzá.