A spárgát elsősorban azért szeretem, mert olyan ellenállhatatlanul gyönyörű! Aztán meg azért, mert olyan finom. Tegnap zsályás-kapribogyós sajtmártás készült hozzá.
Elvileg a zöld spárgát nem kell meghámozni, de jobb a békesség, én bizony meghámoztam. Méghozzá nagyon vékonyan, különben nem maradt volna az egészből semmi. Aztán sós-cukros vízben pár perc alatt megfőztem. Amíg főtt, el is készült a mártás: kis vajra dobtam pár levélke összevágott zsályát, majd beleöntöttem egy marék kapribogyót és főzőtejszínt, belereszeltem a gouda és parmezán sajtokat, végül fehér borsot őröltem bele. Amikor kicsit kihűlt a spárga, prosciutto crudoval "kötöttem" át a 4-5 szál spárgából álló takaros kis bokrétákat, tepsibe fektettem a csokrokat, meglocsoltam kevéske olívaolajjal és sütőben addig sütöttem, míg ropogósra pirultak a sonkák.
Ezek mind nagyon finom ételek,szeretettel olvasom őket,bár nem az átlag pénztárcához vannak mérve.:(
VálaszTörlésViszont volt már amit kipróbáltam,és nagy sikert arattam velük!Persze az olcsóbbik kategóriából! :)
Anita
Nahát, azt hittem, csak családtagok tévednek erre, ahol a madár se jár! Nagyon örülök, kedves Anita, hogy Te is találtál kedvedre valót.
VálaszTörlésEgyébként én úgy szoktam áthidalni a pénztárca és a drága alapanyagok közt tátongó szakadékot, hogy amikor gurmankodni :) támad kedvünk, csak nagyon kis mennyiségeket veszek. Olyankor természetesen nem a drága dolgokkal lakunk jól, hanem azzal, amit hozzá eszünk. A finom falatok valóban csak apró falatok, de így nem kell róluk lemondani. A tegnapi spárgát például boldogan vettem meg négyszáz forintért a zöldségesnél, és egy köteg simán elég volt az egész családnak, hiszen kenyérrel tunkoltuk a mártást :). A sonkából sem kell sok (még maradt is, ami majd egy következő ételben fog feltámadni :)), a parmezánt pedig pont a spórolás végett kevertem olcsóbb sajttal. Mivel a parmezán igen jellegzetes ízű, szerencsére abból valóban nagyon kevés kell csak.
Egyéb spórolós trükkjeim közé tartozik például az is, hogy minden maradékot újrahasznosítok, és teljesen új dolgokat találok ki belőlük.
Köszi, hogy felvetetted ezt a kérdést, igyekszem majd ezeket a tapasztalataimat is közreadni. Gyere máskor is! :)
szép napot:
Kata
Szia Kata!Kenyérreceptet kerestem és a "barátom,gugli"kiköpte Gyula kenyerét :)
VálaszTörlésNem tudom ki Gyula,de a kenyere igazi főnyeremény! :)
És itt ragadtam... :)))
Anita
Gyula egy jó barátom (ahogy neked a Gugli :)), aki egészen kiválóan főz! Sokat tanulok tőle.
VálaszTörlésÖrülök, hogy jól sikerült a kenyér! ma nálunk is ez lesz...
Ha már megnéztem a tulipánokat, rákerestem a spárgára is, itt a spárga idő
VálaszTörlés