Húslevest főzni a világon a legegyszerűbb, mégsem mondhatom azt, hogy olyan egyszerű, hogy elrontani se lehet. De. El lehet rontani. Ettem én már pocsék, se íze-se bűze leveseket, szóval nem tudom hogyan, de igenis el lehet rontani. A titka énszerintem a benne főtt sok és változatos zöldségben rejlik. Meg még egy csomó minden másban :).
A legeslegfinomabb húslevest gyerekkoromban ettem, a Nagymamám készítette. Minden vasárnap ott gyöngyözött gyönyörű aranysárgán az asztalunkon - természetesen a klasszikus rántotthús-petrezselymeskrumpli-uborkasaláta vasárnapi triumvirátust megelőzően :). Hogy mitől volt az ő levese olyan csodálatosan aranyló sárga, azt bevallom, csak most, kábé egy éve tudtam meg. Akkor ugyanis a Mami (az anyósom) tyúkhúslevest főzött. Nem csirkét, hanem igazi tanyasi tyúkot! Hatalmas volt, emlékszem, hiszen én vonszoltam haza. Na és az ő levese lett olyan szép sárga, mint annak idején a Mamáé. És ekkor esett le, hogy bizony, bizony, a Papa minden vasárnap reggel a tyúkokat hajkurászta az udvaron a mise előtt, amit aztán a Mama kopasztott, tisztított és főzött meg levesnek. Persze a javából a rántott husit csinálta.
Ilyen hosszú bevezető után most jöjjön az én levesem, ami nem olyan finom, mint a Mamáé, de nem is futkosnak tyúkok a kertemben :).
Bármilyen húsból jó a leves, de legyen benne mindig csont. A mi vasárnapi levesünk egy egész csirkemellből és egy jókora karajcsontból készült. Ha marhahús is lett volna itthon, az lenne az igazi, de nem volt, no de sebaj.
Hideg vízben feltesszük főni a nagyon alaposan megtisztított húsokat, és a zöldségeket. amik a következők: sárgarépa, petrezselyemgyökér és petrezselyem zöldje, krumpli, zeller, zeller zöldje, karalábé, egy kis fejes vagy kelkáposzta,
esetleg karfiol. Én egy félbevágott paradicsomot és paprikát is bele szoktam főzni, valamint egy egész hagymát héjastul, és két gerezd fokhagymát. Előbb felforr a víz, majd le kell szedni a ronda szürke mocsaras habot (fúj), ami a tetején képződött, majd takarékon nagyon halványan pötyögtetve szép lassan, órákon át főzni. Ha nincs fűszerkosárkátok, márpedig, Bori, úgy tudom, nincs, de nem is kell, szóval ha nincs, akkor a fűszereket ekkor érdemes beletenni, hiszen a habbal együtt azokat is leszednénk. Egy fél marék egész borsot szoktam beleszórni, és - bár nem főzök tyúkot, mert valljuk be, az nagyon zsíros, de a szép sárga színről nem mondanék le, szóval sáfrányos szeklicével szoktam színezni.
Órákig elfődögél szépen magában, aztán egyszer csak kész lesz :).
Azt mondtam az elején, hogy milyen egyszerű, és tessék, mégis mennyit beszélek róla :).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése