Kovászos uborka (macskával)

Egy kívülálló számára minden bizonnyal igen bizarr dolognak tűnhet a magyar falusi tornácokon befőttes üvegekben, ázott kenyércafatok közt poshadó zavaros uborkalé, mi azonban nem tudjuk enélkül elképzelni a nyarat. Igazán meleg nyári napokon nem is eszünk mást, csak ropogtatjuk a jól behűtött uborkákat - jól behűtött sört kortyolgatva hozzá.

Én így csinálom:
Felforralok egy csomó vizet, literenként egy csapott evőkanálnyi sóval. Azért nem mondom, hogy mennyit, mert nem tudom, de jó sokat, hiszen majd a kirakott üvegekből elpárolgó vizet mindig pótolni kell.
Közben nagyon alaposan megsikálom az uborkákat, lenyesem a végeiket és két, egymásra merőleges síkban hosszában bemetszem őket. Ha a víz kihűlt, szépen belepakolom az ötliteres üvegbe az uborkákat két jókora csokor kaporral és egy egész fej, megtisztított fokhagymával, majd felöntöm a kihűlt sós lével, hogy  ellepje, és a tetejére kerül az egy szelet klasszikus kovászos kenyér.
Aztán kirakom napozni, lefedve egy kistányérral. Este pedig behozom, mert így mondták nekem. Reggel meg újra ki a napra. (ne kérdezd, miért!)

Mindig lutri, hogy hogy sikerül az uborka. Ha nagyon meleg, napos az idő, akkor három-négy nap alatt elkészül. Szerintem ekkor a legjobb.
De volt már, hogy rosszabb időben hosszabban készült, akkor talán savanyúbb lett, de elkészült akkor is, szóval minidg más. Azonos termelőtől sem lehet mindig ugyanolyan kovászos uborkát venni, hát még ilyen házi körülmények között.
Amikor elpárolog a lé a tetejéről, a forralt sós vízzel mindig utána kell önteni.

És hogy mikor van kész? Na ez is lutri.
Pár napig rajta kell hagyni a kenyeret, aztán amikor már nagyon undorító, akkor le lehet halászni a tetejéről. A kovász már úgyis elindult benne. Ha már gyanakszunk, hogy jó lehet, akkor kiveszünk egyet, hideg vízzel leöblítjük, és megkóstoljuk. Ha még nagyon nyers íze van, akkor még nem jó, visszatesszük. Akkor még pár nap.
De ha ízes, akkor kész.
Leszűrjük a levét egy tálba, az uborkákat pedig folyó vízzel leöblítjük és mély tálba rakjuk. Én a fokhagymákat is vissza szoktam tenni a lébe, hadd érlelődjön még tovább. A gerezdeket is megtisztítom az esetleges kenyérfecniktől, az uborkára szórom, aztán ráöntöm a leszűrt levet, és mehet a hűtőbe!