Nem nagyon akartam ma főzni, gondoltam, majd elrágcsálunk valamit, de Tomiék jelezték, hogy jönnének haza, és ilyenkor azért illene valami finomsággal várni őket.... Igen ám, de egész délelőtt és kora délután biciklitúrán voltunk, így vasárnap lévén, nem tudtam vásárolni, a hűtőben pedig tulajdonképpen nem nagyon volt semmi. Találtam egy kb háromnegyed kilónyi darált húst a fagyasztóban, meg két kiló krumplit a spájzban, volt néhány paprika a hűtőben, nos ebből kéne kihozni valamit. Hát ez lett belőle, valamiféle darált húsos rakott krumpli-szerűség.

A rakott krumplihoz az ember ugyebár először megfőzi a krumplit héjában. Nagyjából ezt tettem én is, csak kicsit másképp: sütőben pároltam-sütöttem, mert szerintem úgy kicsit izgalmasabb. Újkrumpliból dolgoztam, így elég vastag szeletekre vágtam a krumplit. Természetesen régiből is lehet, a különbség csupán annyi, hogy az újkrumpli sokkal hamarabb megpuhul. Ha régiből csináltam volna, akkor vékonyak lettek volna a szeletek. Mindegy, a lényeg, hogy a krumplit tepsibe tettem, kis olajjal és sóval összeforgattam, és egy kicsi vizet aláöntve, fóliával lefedve betoltam a sütőbe párolódni. Amíg ez puhult, elkészítettem a darált húsos ragut.
Kis olajon megfonnyasztottam két jókora fej hagymát, majd apróra vágott paprikát. Hozzátettem a darált húst, amit addig pirongattam, míg az összes göröngyöcske kifehéredett. Ekkor nyomtam rá - Tomira való tekintettel - nem kevés fokhagymát, megszórtam pirospaprikával, és még pirítgattam kicsi. Aztán nagyon kevés vízzel felöntve puhára pároltam a húst.
A bechamelt is elkészítettem közben a szokásos módon: kis vaj, rá lisztszórás, tej, só, szerecsendió, besűrít, stb.
Eközben persze megpuhult a krumpli is: a felét kiszedtem a tepsiből, a maradékot pedig szétterítettem az alján. Beterítettem a darált hússal, ráöntöttem a bechamelt, aztán a tetejére a maradék krumplit fektettem. Tejföllel összekevert reszelt sajttal borítottam be, és ezzel készre pirítottam.

(hú, elfelejtettem lefotózni, csak a hozzászólásod emlékeztetett rá, de akkor már majdnem megettük... :)