2009. március 11., szerda

Gombás-cukkinis lecsó tepsis krumplival

Jó, jó, tudom, hogy nincs nyár, és ilyenkor még a lecsó sem az igazi, de van az úgy, hogy az ember egyszercsak már nem bírja tovább lecsó nélkül! Na jó, ez a gombás cucc az én eredeti értelmezésem szerint nem A Lecsó. Azt majd nyáron, szokásosan ipari mennyiségben. Most csak ez csak egy kis tavaszi ízelítő. Sőt, azt sem tudom, hogy milyen ez az összeállítás, gombával meg cukkinivel, mert így együtt még nem kóstoltam, de ezek voltak itthon, és gondoltam, ebből rossz nem lehet. És még csak most fő, míg ezeket a sorokat írom, ezért nincs még fotó sem.
Kevés olajon megpároltam egy maréknyi összevágott hagymát egy darab szintén felaprított kápia paprikával. Amikor már kellően üveges lett (nem a szemem), akkor beledobtam kb negyed kiló felszeletelt gombát. Megsóztam, megborsoztam, s a gomba kieresztett levén pároltam tovább a lecsót kb fél kilónyi feldarabolt zöldpaprikával és még két darab kápia paprikával. Hozzádobtam még három darab nagyon zsenge cukkinit felkockázva, ekkor megszórtam az egészet pirospaprikával, és hagytam, hadd fődögéljen mindez együtt, amíg én meghámozok pár szem paradicsomot. Aztán azt is feldaraboltam, és beleöntöttem a lecsóba. A rendes lecsóba nem szoktam, de ebbe most tettem három gerezd összenyomott fokhagymát is. Szép lassan addig pároltam az egészet, míg minden megfőtt és egy kellemesen sűrűm homogén mártás vette körül a zöldségeket.
A tepsis krumpli pedig végképp nagyon egyszerű. Szép vékonyra (kb 3 mm) felszeleteltem kb háromnegyed kilónyi (természetesen meghámozott) krumplit, beleszórtam egy tepsibe, megsóztam, és egy kevés olajat öntöttem rá. Jól összeforgattam az egészet, hogy nagyjából bevonja az olaj a szeleteket, és egy egészen kicsike vizet aláöntve 180 fokon addig sütöttem, míg szépen megpirult. A végén aztán megszórtam aprított petrezselyemmel.
Na, ha marad, akkor holnap lefotózom.
(nem maradt.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése