Szerintem annyira idióta elnevezés az hogy "csőben sült". Mi az, hogy csőben? Talán sütőben? Na de mindegy is, leginkább ezt a nevet sikerült adnom ennek a kreációnak, ami nagyon finom.
Amikor erre a képre nézek, eszembe jut egy réges-régi olaszországi utam.... Na nem az étel miatt, az saját honi, hanem a tányérok miatt. Éppen tizenöt évvel ezelőtt ösztöndíjas voltam Rómában. Csodás volt. Nagyon sok emlékem van erről az időszakról, de van egy olyan is, ami tárgyiasult, mégpedig a fotón látható tányérok. Nagyon csóró voltam akkoriban, így aztán módfelett megörültem, amikor egy áruházban megpillantottam ezt a fillérekért árusított, számomra tetszetős kis készletet! Be is vásároltam belőle izibe, lapos-és mélytányérból nyolc-nyolc darabot, ezzel mintegy megalapozva a későbbi stafírungumat... Nem volt egyszerű hazahozni a súlyos porcelánokat a háromhavi cuccommal együtt, tekintve hogy vonattal utaztam. A vonatutat épségben megúszta, az elmúlt tizenöt év azonban igencsak megtizedelte ezt a számomra kedves kis készletet.
S ha már az eszcájgom felett nosztalgiázom, hát azt is elárulom, hogy a villa pedig a nagymamám rántotthús-sütő vasvillája volt....
Na de nagyon elkalandoztam.
A gombapaprikást a szokásos módon - vagy legalábbis ami számomra szokásos - készítettem.
Három jókora fej hagymát lassan-lassan üvegesre pirítva megalapoztam a sűrű pörköltalapot, félidőben apró kockára vágott paprikát is pirítva hozzá. Erre dobtuk rá - a többes szám azért indokolt, mert Peti segített a főzésben! - a kábé kilónyi felszeletelt gombát. Megsóztuk, borsoztuk, hámozott-kockázott paradicsomot zuttyintottunk hozzá egy jókora marékkal, és puhára pároltuk. Ekkor jöhet bele a tejföl, kábé fél liternyi, rotty, rotty, és kész. Petrezselyem, megszór.
Közben persze megfőztük a krumplit.
Tomi, azt kell mondanom - bár a múltkor lebuktál, hogy nem is olvasod a neked is írt bologot... - , hogy veszélyben a pozíciód! Eddig te voltál a családi sztár krumplipüré téren, de most Peti úgy tűnik, kezdi átvenni a hatalmat. Tökéletes krumplipürét csinált, természetesen csipetnyi szerecsendióval.
Olajjal irinyópiririnyót kikent tepsibe öntöttük a paprikást, rákentük a pürét és reszelt sajtot szórtunk rá. Bármilyen nem túl izgalmas sajt megteszi. Eddig trappistával csináltam, de amióta kifejezetten gumiszerű műanyag izét találok a piros burokban sajt helyett, azóta mellőzöm ezt a terméket és gauda vagy edami sajttal helyettesítem.
Jól megpirítottuk a tetejét és uborkasalátával jóízűen befaltuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése