Pár éve, amikor Görögországban nyaraltunk, a Peti lerágta a fülemet, hogy paradicsomlevest szeretne enni. De nem ám akármilyet, hanem pont olyat, mint amilyet a Magdi főz, mert szerinte az a legfinomabb a világon. Hát nekem fogalmam sem volt, hogy az milyen, sőt egyáltalán arról se, hogy hogy kell paradicsomlevest főzni, mert addig valahogy kimaradt az életemből. A világ (gyönyörű) végén voltunk éppen, ahol se telefon, se internet, és még a szakácskönyvek is görögül vannak - hát kénytelen voltam feltalálni egyfajta paradicsomlevest, ezt itt ni:
Olívaolajon megpároltam egy kevés zsenge, édeskés hagymát, majd négy gerezd apróra vágott fokhagymát. Egy fél köteg felkarizkázott szárzellert dobtam hozzá, majd hat db szép nagy felkockázott paradicsomot. Ha itthon főzöm, zöldség-alaplével öntöm fel, de nomádabb körülmények (pl nyaralás) közt sima leveskockából készített lé is megteszi, hozzáadtam egy csokor felaprított bazsalikomot, megsóztam, borsoztam, némi cukorral ízesítettem, és addig főztem, amíg minden megpuhult benne. Akkor összeturmixoltam, és mozzarella darabkákat dobtam hozzá. (Éppen ezért nem is vacakoltam a paradicsomok meghámozásával, hiszen a gép összeszecskázza azt is.)
Az eredmény: Peti jóízűen tömte magába, és bár akkor (teli szájjal) azt mondta, hogy a Magdié finomabb, de azóta olyan "görögországos" paradicsomlevest kér...
Hidegen és melegen egyaránt nagyon finom, könnyű nyári ebéd. (A fotóm meg ronda, bocsánat.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése