Amint azt az előző bejegyzésben is írtam, megjelent a nyúl a helyi CBA kínálatában, és azonnal vettem, mert hatszáz valamennyi volt kilója. Felkeltette az érdeklődésemet, mert bár gyerekkoromban talán ettem nyulat, de nem nagyon emlékszem rá, viszont főzni még tuti, hogy sohasem főztem. Pörkölthöz vagy vadashoz nem volt kedvem, valami érdekesebbre vágytam, így némi innen-onnan-való inspirálódás után a következő hibrid, de harmonikus fogást fundáltam ki. Elég macerás kaja, de családi eseményeken megéri belefogni.
Nagycsaládi vendégségre való tekintettel jókora adag készült, az arányokat kéretik kisebbíteni....
Két és fél kiló nyúlhúst vettem, nagyon szép tiszta volt, de azért még lehártyáztam, ami zsír felbukkant rajta, azt is eltávolítottam.
Elkészítettem a páclevet: Fél liter fehérborhoz fél liter húslevest öntöttem, egy fej összenyomott fokhagymával, egy felkarikázott citrommal, pár babérlevéllel, néhány szál leszedegedett kakukkfűvel, sóval és borssal, valamint konkrétan négy, azaz négy tárkonylevélkével ízesítettem.
(Ez a szigorú tárkony-minimalizálás azért történt, mert amikor elmeséltem Alinak, hogy miképpen kívánom elkészíteni a nyulat, a tárkonyról határozottan igyekezett lebeszéln. Ugyanis - ahogy mondta - nem tudom megállni, hogy ne tárkonyozzam túl az ételt, ezért jobb, ha inkább hozzá se nyúlok. Én azonban ragaszkodtam a tárkonyhoz, úgyhogy megfogadtam a tanácsát, és valóban nagyon óvatos voltam. Igaza is volt, így lett pont jó!)
Ezen kívül került még a páclébe egy marék szárított vargánya is, és ebbe a lébe forgattam bele a nagyobb darabokra vágott húsokat. Így csücsült jó pár órát egy lezárt edényben a hűtőben. Egy-két nap pácolódás talán jobb lett volna, de erre ezúttal nem volt lehetőség.
Pörköltalapot készítettem két nagy fej hagymából, egy paprikából, egy gerezd fokhagymából és egy paradicsomból. Egy órán keresztül pároltam folyamatosan pótolva a folyadékot húslevessel. Amikor elérkezett az idő, a húsdarabokat kivettem a pácléből és forró, olívaolajjal finoman megkent seprenyőben megprítottam őket. Aztán nagy cseréptálba tettem a húst, ráöntöttem a pörköltalappal elkevert páclevet (a citromkarikák és a babérlevél kivételével), és lefedve puhára pároltam. Ekkor kivettem a húsokat, majd a mártást fél liter tejföllel, némi forró szafttal és két evőkanál liszttel simára keverve behabartam. Visszatettem az edénybe a húsokat, és fedő nélkül összesütöttem a mártással.
Nem a képen látható rozskenyérrel ettük, az csak díszlet, mert épp elkészült, mire a maradékot lefotóztam. Robbantott krumplival ettük, aminek a nagyszerűsége abszolút nincs arányban azzal, hogy milyen könnyen elkészíthető. Csak az elfogyott, mielőtt, beértem volna a fényképezőgépért.
Alkalmasint azt is elmesélem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése