2012. május 12., szombat

Hortobágyi palacsinta



Van az a nézés, aminek nem lehet ellenállni. Hiába próbálok elszánt lenni Ali fogyókúráját illetően, ha beveti a "Shrek-macska nézést", akkor elvesztem. Márpedig így tett: előbb kiejtette a varázsszót: Hortobágyi, majd pedig elkezdett megejtően pillogni hozzá.

Jó, majd hétfőtől...............

Először is felteszünk két fej apróra vágott hagymából és egy felkockázott paprikából pörköltalapot.
Amikor ez kész, rátesszük az öt darab (csontosan, bőrösen hagyott), nagy darabokra vágott csirkecombot, megpirítjuk innen-onnan. Megszórjuk egy teáskanál pirospaprikával, sóval, borssal ízesítjük, és beleöntjük az előzőleg meghámozott-felkockázott paradicsomot (két db tisztítva). Annyi vízzel öntjük fel, ami bőven ellepi, ezzel rotyogtatjuk lefedve olyan puhára, hogy a hús leváljon a csontról.
Ekkor kivesszük a darabokat, és a kicsontozott húst késsel nagyon apróra miszlikeljük. Hozzákeverjük a pörköltlé egyharmadát és 3 evőkanál tejfölt, ha szükséges, még utólag sózzuk-borsozzuk.
A maradék pörköltlevet 4 dl liszttel simára kevert tejföllel behabarjuk, átforraljuk, és turmixgéppel simára pürésítjük.
Persze amíg a pörkölt fő, addig kisütjük a palacsintákat. A tésztát 2 tojásból, 2 dl tejből, 240 gr lisztból keverjük, picit sózzuk.
A palacsintákat megtöltjük a húsos masszával, és úgy göngyöljük föl, hogy a végeit becsomagoljuk, hogy ne folyjon ki a töltelék. Hőálló tálba rakosgatjuk őket, leöntjük a mártással, és sütőbe téve kicsit melegítjük.
Tálaláskor még pici tejfölt lehet rácsurgatni.
Hát, nem mondom, hogy egy hétköznapi gyorsan összecsapható vacsora, de néha megéri időt szánni rá, mert hihetetlenül harmonikus ez a finom magyaros étel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése